Tóth I. János: Demográfiai tél: A modernizáció sötét oldala

Fogy a magyar népesség- panaszkodnak időnként a demográfusok. Vajon tényleg annyira rossz a helyzet? A többi ország hogyan birkózik meg a népességcsökkenés kérdésével? Milyen politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok befolyásolják egy ország lakosságának a számát? Milyen intézkedésekkel lehet elősegíteni a gyermekvállalást?

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Tóth I. János: Demográfiai tél: A modernizáció sötét oldala című műve.

A kötet először áttekintést ad a nemzetközi népesedési folyamatokról, a termékenységi és halálozási mutatókról, a várható élettartam alakulásáról. Itt nemzetközi szinten rendkívül nagy különbségeket figyelhetünk meg a nagy létszámú és sok gyermeket számláló afrikai országok (különösen Niger) helyzete és a sokkal súlyosabb demográfiai gondokkal küszködő országok között, amik közé nemcsak az erőteljesen elöregedő Japán és a népességfogyással küszködő Dél-Korea, de a Baltikum és a Balkán országai (pl. Lettország, Észtország, Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország),  a mediterrán országok (pl. Olaszország, Spanyolország),  de a Kelet-Közép-Európában elhelyezkedő országok is beletartoznak. 

Érdekes megfigyelni, hogy bár az egykor halálos betegségek az egészségügy fejlődésével visszaszorultak, így a várható élettartam rendkívül megnőtt a régebbi korszakokhoz képest (a római birodalomban még csak 28 év, az újkori Angliában csak 31 év volt az átlagéletkor) a népességcsökkenés kérdése  mégis egyre égetőbb problémává válik. 

Egy ország népességének az alakulását több tényező határozza meg.

Az egyik a társadalmi fejlettség kérdése. A tradicionálisabb, mezőgazdaságra épülő, hagyományosabb, vallásosabb értékrendet valló országokban nagyobb a népességnövekedés, mint az iparosított, individualista értékrendet valló országokban. Ezt az is befolyásolja, hogy a hagyományos társadalmakban a gyermek, mint munkaerő is megjelenik, a gyereknevelés pedig sokkal egyszerűbb keretek között zajlik. Egy kisebb faluban olcsóbb az élet, mint egy nagyvárosban, a családok ismerik egymást és mindenben jobban támaszkodhatnak egymásra. Ráadásul a hagyományos vallás a szexualitást csak házasságon belül és gyereknemzés céljából fogadja el. A városban élőknek pedig számítaniuk kell a magasabb, mindennapi életet – így a gyereknevelést is érintő- költségekkel, a kevesebb családi segítséggel, így az urbanizáció mértéke alapvetően befolyásolja a népesedési folyamatokat. A hagyományos társadalmakban ráadásul a gyermekek tartják el szüleiket, nem a nyugdíjrendszer biztosítja az idős emberek ellátását. 

A bevándorlás mértéke is alapvetően befolyásolhatja egy ország népességét. A franciaországi, nagy-britanniai és svédországi magasabb népességszám főként a bevándorló családok magasabb gyerekszámának köszönhetők, és Ausztria és Csehország is ennek köszönheti magasabb lakosságszámát. 

A fogamzásgátlás és az abortusz megjelenése is jelentősen befolyásolja a demográfiai folyamatokat, akárcsak a modern társadalmakra jellemző gyermekvállalás/karrier dilemma, ami sok nőt állít nehéz helyzet elé. Ha a nő a karriert választja, és lemond a házasságról, vagy a családról könnyen elszigetelt helyzetben találhatja megát, a több gyermeket vállaló nők viszont később súlyos munkaerőpiaci hátrányokkal szembesülnek előmenetelük és bérezésük tekintetében. A két életút kombinációja pedig több gyermek esetén a nők fokozott túlterheltségének veszélyét hordozza magában. Ráadásul a gyermeknevelés hosszú távú befektetés: a családok számára rendkívül súlyos költségekkel (egészségügy, ruházat, oktatás) jár, a gyermekvállalás hasznából viszont – gazdasági értelemben – inkább a társadalom részesedik. 

Egy ország gazdasági helyzete és termékenysége viszont nem függ össze, léteznek gazdag országok magas termékenységgel (pl. Izrael) és szegény országok alacsony termékenységgel is (pl. Brazília, Kolumbia, a Balkán országai).

Egyes területek termékenységét alapvetően befolyásolhatja a bennük élő etnikumok tagjainak gyermekvállalási hajlandósága. Így Izrael hiába minősül gazdag, modern országnak a gazdasági teljesítmény és az iskolázottság tekintetében, az ott élő zsidó és arab lakosság magasabb termékenysége miatt nem kell aggódniuk a népességcsökkentés problémájáról.

A magyarországi helyzetet, akárcsak a külföldi országokét, jelentősen befolyásolják a politikai és gazdasági folyamatok. A világháborúk, a gazdasági válságok, az 1956-os forradalmat követő kivándorlás a rendszerváltást követő létbizonytalanság és munkanélküliség rendkívül negatívan befolyásolta a népesedési folyamatokat. A gyermekvállalást pedig nem általános béremeléssel, hanem célzott családpolitikai intézkedésekkel lehet pozitívan befolyásolni. (Ilyen volt a gyes, és gyed bevezetése, később az adózási és házépítési kedvezmények nyújtása.) Azonban ezek a folyamatok is inkább hosszú távon fejtik ki hatásukat.

A könyv érdekessége, hogy a férfiak komoly kapcsolat iránti elkötelezettségét, a szexuális forradalmak hatását és az instabil házasságok helyzetét Michel Houllebecq írásain keresztül is vizsgálja.

További olvasnivaló és érdekességek:

Bejegyzés a demográfiai átmenetről:

Könyv a magyar menekültügy és migráció helyzetéről:

Statisztikai adatok a hazai termékenységi folyamatokról:

Cikk a gyermekvállalási dilemmákról:

Cikk a népesedési folyamatokról és a gyermekvállalásról: