A családot a társadalom egyik legfontosabb egységeként szokták emlegetni. Mit értünk azonban család alatt? Milyen társadalmi változások befolyásolták a családok helyzetét és milyen új családtípusok alakultak ki? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Bátki Anna és M. Ribiczey Nóra szerkesztésében készült Családhatározó: a sokszínűség pszichológiája című kötet.
A könyv a családdal kapcsolatos legfontosabb elméleteket (tanuláselmélet, rendszerelmélet, kötődéselmélet stb.) a családot érintő társadalmi változásokat, a házasságok és élettársi kapcsolatok viszonyát, a válások számának megnövekedését, a gyermekszám csökkenését, a gyermektelenség megjelenését, a globalizáció és a migráció hatásait, valamint az individualizmus és a kollektivizmus értékrendben megnyilvánuló hatását vizsgálja.
Az egyszülős családok kérdése is rendkívül fontos napjainkban. Itt a családtípus elfogadásában jelentős változás figyelhető meg, a válások számának növekedésével a régi előítéletes nyelvhasználat (fattyú, zabigyerek, lányanya stb.) is változóban van mostanában. Ezek a családok sokféle okokból alakulhatnak ki, a váláson túl, a szülő halála, súlyos betegsége, börtönbüntetése, külföldi munkavállalása is eredményezheti kialakulását. A szerzők hangsúlyozzák a szülők közti együttműködés fontosságát, a gyerek túlterhelésének veszélyét, és a férfi-női minta hiányának kockázatát.
A mozaikcsaládok megjelenése szintén köthető a válások számának növekedéséhez. Itt a mostoha szerepkör határai, és a közös szülői együttműködés megteremtése, az eltérő szülőktől származó gyerekek közötti kapcsolat, a nagyszülő szerepe, valamint az iskolai diszkrimináció jelenthet gondot. Az is kérdés, hogy ki tartozik bele a mozaikcsaládba: az időnként felbukkanó apa, a régi családból származó nagyszülők beleszámolhatók-e a családtagok közé.
A válásokon túl fontos megemlíteni a gyerekvállalási szokások változásának családokra gyakorolt hatását is.
Modern kori jelenségnek tekinthető a gyermektelenség elterjedése, hiszen bár biológiai értelemben a népesség 4-5 %-a tekinthető meddőnek, napjainkban ennél többen nem vállalnak gyermeket. A társadalmi előítéleteken túl itt fontos kérdés a gyermektelenség önkéntes (konszenzusos) vagy egyik fél elhatározásából megszületett döntése, és a döntéshez vezető folyamatok vizsgálata. Érdekes a könyv megállapítása, hogy a bérezésnél a gyermektelen nők járnak jobban, míg a férfiaknál az apák. A depresszió és a gyermektelenség kapcsolatát vizsgálva, pedig az látszik, hogy a középkorúaknál a gyermektelenebbek sokszor boldogabbak, mint a gyermekes családok, de idős korban -65 év felett- ez a trend megfordul.
A biológiai okokból gyermektelen családoknak nyújthat megoldást a mesterséges megtermékenyítés és az örökbefogadás.
A mesterséges megtermékenyítésnél problémaként merül fel, hogy a folyamat rendkívül idő- és pénzigényes, rengeteg stresszel és bizonytalan eredménnyel jár, az apák bevonódása a gyermekvárás folyamatába nem annyira egyértelmű, mint a klasszikus várandósságoknál, továbbá az így született ikrek nagyobb egészségi kockázatnak vannak kitéve. A módszer mégis fontos lehetőség az egyedülállók és a homoszexuális párok szempontjából.
Az örökbefogadásnál fontos tisztázni, hogy nyílt vagy titkos örökbefogadásról van szó, vagyis az új család ismeri-e a vér szerinti szülőt. Itt gond lehet a vér szerinti szülővel való kapcsolattartás, a gyerek családba való beilleszkedése a korábban elszenvedett traumák miatt és az új testvérekkel való kapcsolat is. Kifejezetten fontos az örökbefogadott gyerekkel, a nyílt és őszinte kommunikáció.
A kötet az örökbefogadáson túl foglalkozik a nevelőszülők szerepével. Itt a helyzet átmenetisége és kiszámíthatatlansága, a gyerek testvérekkel és vér szerinti szülőjével való kapcsolata okozhat gondokat.
Új jelenség a modern társadalmakban a homoszexuális párok gyereknevelésén alapuló ún. szivárványcsaládok jelensége. Itt a szülők coming outja és a társadalom előítélete, valamint a gyermekvállalás nehézségei és azok elérhetősége jelentkeznek problémaként. Pl. Amerikában a béranyaság elfogadott formája a gyermekvállalásnak, nálunk nem elterjedt, az örökbefogadás is nehezebben elérhető az egynemű párok számára.
A globalizációval együtt a migráció és a külföldi munkavállalás jelensége is előtérbe került, így új családtípus jött létre: a többkultúrájú családok. Magyarországon főleg Európából, Kínából, Vietnamból, Romániából és Ukrajnából vándorolnak be családok. Itt fontos kérdés, hogy az elhagyott rokonokkal kapcsolatban mennyire megoldható a kapcsolattartás, valamint a befogadó ország iskoláiban a gyerekek mekkora előítéletet tapasztalnak. Ebben a kérdésben rendkívül lényeges a pedagógusok szerepe is.
Egy család működésére alapvetően hat a szülő vagy a gyerek betegsége. A mentálisan beteg szülő esetében fontos az anyagi helyzet, a szülői nevelés, a szülő viselkedésének kérdése, míg a fogyatékos szülőnél a gyermek fokozott segítségnyújtása (a könyv külön vizsgálja a látás és hallássérült, valamint mozgáskorlátozott szülők helyzetét) és az ezzel kapcsolatos terhelés problémája.
Külön kategóriát képeznek az úgynevezett veszélyeztető családok, amiknél a gyerekek biztonsága anyagi okok, a szülők függősége, börtönbüntetése, bántalmazó viselkedése miatt veszélybe kerül. Itt alapvető kérdés a hatóságok részéről a beavatkozás módja és ideje, valamint a szociális és segítő szolgálatok elérhetősége. Érdekes megoldást kínál a helyzet rendezésére az Új-Zélandon működő ún. családi csoportkonferencia, ahol a családdal kapcsolatban lévő rokonok, barátok, ismerősök, kollégák vitatják meg a családnak biztosított segítségnyújtás módjait.
A könyv érdekessége, hogy az összes családtípusnál kitér a vonatkozó jogszabályokra és a segítségnyújtás módjaira.
További olvasnivaló és érdekességek:
Cikk a mesterséges megtermékenyítés magyarországi helyzetéről
Cikk a szivárványcsaládok helyzetéről
Cikk a fogyatékkal élő nők gyermekvállalásáról
Dokumentum a veszélyeztető magatartás kezeléséről
Dokumentum a multikulturális oktatásról
Megjegyzések
Megjegyzés küldése