- Friss magyar szakkönyv ajánló -
A szerző a fővárosban rossz helyzetűnek számító, 8. kerületi Magdolna negyedben élő, alacsony iskolai végzettségű, 18 és 55 év közötti életkorú, többségében cigány származású lakosok életmódját és kapcsolatrendszerét vizsgálja.
Hangsúlyozza, hogy a szegénység és az egymásra utaltság egy, a középosztályi normáktól merőben eltérő érték- és normarendszert hoz létre, amiben a személyes, családi kapcsolatok és az ezáltal elérhető szolidaritás felértékelődik.
játssza a legfontosabb szerepet, a barátokkal és az egyéb külső kapcsolatokkal szemben. Sőt a baráti és munkatársi kapcsolatok is a családi kötelékek köré szerveződnek, új ember hozzájuk maximum mint egy családtag ismerőse kerülhet közel. Életmódjukban is a személyes kapcsolatok fontossága játszik szerepet. A mindennapi életben a szegénység hátrányainak és a hiányzó jövedelem ellensúlyozásának eszköze a kölcsönös szívességek és segítségnyújtások rendszere, ami élelmiszer-, ruha-, és pénz kölcsönzésben, a gyerekfelvigyázás kérdésének megszervezésében egyaránt megmutatkozik. Sőt, mivel munkavállalási szokásaikban is kevésbé kötődnek az elsődleges, hivatalos munkaerőpiachoz, a család és az ezen keresztül elérhető ismerősi kör rendkívül jelentős szerepet játszik - akár az építkezéseken elvállalt külföldi munkákról, akár hazai vállalkozásokban való munkavégzésről van szó. Ezt az egymásra utaltságot erősítik a szűk lakóterek is, mivel az ott élők nagy része gangos bérházban, egy, maximum másfél szobás lakásokban él többedmagával. Itt arra a fajta intimitásra és elzárkózásra, magánszférára, ami a középosztálybeli életmódot jellemzi, nincs is lehetőség.
Fogyasztási szokásaikat is alapvetően befolyásolja a szegénység, és a közösséghez tartozás igénye. Jövedelmük nagy részét élelmiszerre és lakásfenntartásra költik, nehezen jönnek ki a pénzükből, viszont jellemző rájuk, hogy heti és havi vásárlás helyett napi bevásárlásokban gondolkodnak, és az olcsóbb hipermarketek kínálata helyett a helyi kisboltokat választják, amik számukra fontos találkozási helyek is a negyeden belül. Jellemző rájuk a kölcsönök és hitelek igénybevétele is, valamint a hagyományos megtakarítási formáktól (pl. bankbetét) való távolmaradás, valamint az arany és az értékes tárgyak befektetésként való használata is.
A helyi cigány közösségben a nők is fontos szerepet játszanak, a pénzkezelés és a gyermekfelvigyázás területén, az idősebb nők, nagymamák szerepe pedig a nagyobb családi döntéseknél is jól megfigyelhető.
Külső kapcsolatrendszerükre a zártság és a személyesség igénye jellemző. A szociális munkásokkal, segítő szakemberekkel sokkal jobb viszonyt ápolnak, mint a tanárokkal, orvosokkal, rendőrökkel, akik iránt meglehetősen bizalmatlanok. Ez az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél is érezteti negatív hatását, mivel sokan még súlyosabb betegségükkel sem fordulnak orvoshoz, több helyi lakosnak a társadalombiztosítása nem rendezett és többször előfordul az itt élők körében, hogy az egyes halálozásokról az illetékes személyek csak késve szereznek tudomást.
Kapcsolathálózatuk jellege a lakók térbeli mozgását, más helyszínekkel való kapcsolatát is alapvetően meghatározza. Legtöbbjük inkább a kerületén belül intézi dolgait, kapcsolatuk inkább csak a IX., X. kerület egyes részeivel van, maximum a családból kiemelkedett rokonaikat látogatják meg a budai kerületekben.
Számukra a technikai fejlődés követése nem a számítógépek és a laptopok hanem a mobiltelefonok birtoklásában nyilvánul meg, amiket nem ügyintézésre, hanem szórakozásra használnak.
További olvasnivaló és érdekességek:
Cikk a mélyszegénységben élő romákról
Könyv a cigányság és a hátrányos társadalmi helyzet kapcsolatáról
Cikk a Magdolna negyed és a város rehabilitáció kapcsolatáról
Cikk a szegénység és a kapcsolati tőke összefüggéséről
Cikk a szegények és a gazdagok fogyasztási különbségeiről
Cikk a szegénység és a kölcsönök felvételének kapcsolatáról
Megjegyzések
Megjegyzés küldése